copyright © kolegabi 2009
Valahol a vadonban, esőerdei kép
A leírások szerint társas lény,
jóllehet volieres tartási körülmények között ezen tulajdonsága nem
bizonyítható, de bizonyára közrejátszik, a volier adta tényezők szerepe is. Kimondottan agresszív fajtának
tartom, mely agresszivitás a költési időszakban domináns lesz. Ekkorra az egyébként barátságos hímek is
vadabbak. Gyakran támadnak gondozójukra. Első időben a tojó agresszivitásának rengeteg hím madár esik
áldozatává / természetesen itt a volieres tartásban tenyésztő társaim tapasztalatait írom le. Tenyészetemben
a párokat egy évig szoktattam két egymás mellé helyezett kalitban. Ha ezt nem teszem meg, akkor én is a
negatív statisztikai adatot rontanám a tojók gyilkolása terén. Hiszen a kellően nem előkészített pároknál a
tojó gyakran "leüti a hímet ".
Alacsony hegyvidékek és szavannák lakói. Gyors röptű, minden kis
neszre figyelő madarak. Őshazájukban párban vagy kis csapatokba
verődve töltik napjaikat, sok esetben táplálkozni is csoportosan
mennek. Ha bármi gond adódik ezt sajátos kommunikációval
egymás tudtára adják. Nagy, izmos szárnyaival kimért
szárnycsapásokkal repülnek, melyeket hosszú siklórepülés vált fel.
Tápláléka a természetben változatos, melyet volieres tartási
körülmények között a gazdinak kötelessége biztosítani.
Egyes szigetekre a madarakat eredetileg valószínűleg díszállatként telepítették be, például a Palau
szigetekre és a Goram szigetre. Megpróbálták meghonosítani a Hawaii szigeteken is, de nem sikerült.
Kedvelik a sűrű esőerdőket.
A nemes papagáj hossza 35 - 38 centiméter
,
szárnyfesztávolsága akár 70 centiméterig
,
testtömege pedig 450 grammig terjedhet.
A hím és nőstény tollazatának igen eltérő színe feltehetőleg a papagájok túlélési esélyét növeli a trópusi
erdőben. A hím sok időt tölt el azzal, hogy a fák koronájában kutat táplálék után; a levelek között alig tűnik
fel élénk zöld tollazata. Az odúk félhomályában költő tojót az árnyékba beleolvadó piros-kék színű tollai
álcázzák. Hat hetes korukban a nőnemű kismadarak tollazata már sokkal színpompásabb, mint a
hímneműeké.
Röviden említést tennék az ismert alfajokról,
mivel tenyészetemben csak a törzsalak található meg,
bővebben a leírásom csak az Új Guinea-i alfajról szólt.
• Eclectus roratus solomonensis / Biaki Nemes papagáj /
• Eclectus roratus cornelia / Cornelia - nemes papagáj /
• Eclectus roratus macgillivrayi / Queenslandi nemes papagáj /
• Eclectus roratus polychloros / Pápua nemes papagáj /
• Eclectus roratus riedeli / Riedel - nemes papagáj /
• Eclectus roratus solomonensis / Salamon - szigeteki nemes papagáj /
• E solomonensis clectus roratus / Halmaherai nemes papagáj /
• Eclectus roratus westermani / Westerman - nemes papagáj /
Bobó a beszélő
Nemes papagaj!
Rövid részlet.
Előző oldalamon említést tettem,
hogy bővebben az
Új - Guineai
fajt fogom ismertetni, mivel tenyészetemben ebből az alfajból található meg
két pár. Az élőhelyük vonatkozásában szerepet játszik az előző oldalon ismertetett területen történő
fellelhetőségük.
Az alfajok említett főbb elterjedési területe:
Ausztrália déli része, de megtalálhatók a York szigeteken,
Indonéziában, Új-Guineában, Észak és Közép Maluku szigeteken, Salamon - szigetek, sűrű erdős területein.
Próbálkoztak honosításukkal egyéb területeken is, de ott szaporításukkal nem jártak sikerrel.
copyright © kolegabi 2009